A nyílt forrású világban a “Linux®” szó majdnem az “operációs rendszer” szinonimájává vált, pedig nem ez az egyetlen nyílt forrású UNIX®-szerű operációs rendszer. Az Internet Operating System Counter szerint 1999 áprilisában a világ hálózatra kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a Linuxot futtat. 14,6% használ BSD UNIX-ot. A világ legnagyobb webes szolgáltatásai közül néhány, mint például a Yahoo! is BSD-t használ. A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már halott), az ftp.cdrom.com, BSD-t használt a napi 1,4 TB adatforgalom biztosításához. Ez egyértelműen nem egy szűk piaci réteg: a BSD egy jól megőrzött titok.
Tehát mi is a titok? Miért nem ismert jobban a BSD? Ez a dokumentum többek között ezt a kérdést hivatott megvizsgálni.
A dokumentumban a BSD és Linux közötti különbségeket így olvashatja.
Fordította: Kövesdán Gábor <gabor@FreeBSD.org>
A BSD “Berkeley Software Distribution” rövidítése, amely annak a disztribúciónak a neve, amit a berkeley-i egyetemen fejlesztettek ki Californiában az AT&T UNIX operációs rendszerének a kiterjesztéseként. Számos nyílt forású operációs rendszer épül a 4.4BSD-Lite néven ismertté vált kiadásra. Ráadásul tartalmaznak több csomagot más nyílt forrású projektekből, különösen a GNU projektből. A teljes operációs rendszer a következőket tartalmazza:
A BSD kernel, amely a processzütemezést, illetve a memóriakezelést végzi, kezeli a szimmetrikus többprocesszoros rendszereket (SMP), az eszközmeghajtókat, stb.
A Linux kernellel ellentétben, BSD kernelből több van, különböző adottságokkal.
A C könyvtár, a rendszer alapvető API-ja.
A BSD C könyvtár a Berkeley kódon alapszik, nem a GNU projekten.
Segédprogramok, mint shellek, fájlkezelő eszközök, fordítók és linkerek.
Néhány segédprogram a GNU projektből származik, mások nem.
Az X Window rendszer, amely a grafikus megjelenítést kezeli.
Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer használ, két különböző projekt fejleszti, az XFree86™ projekt és az X.Org projekt. A Linux is ezeket használja. A BSD általában nem jelöl ki egy “grafikus felületet”, mint például a GNOME, vagy KDE, de ennek ellenére ezek is elérhetőek.
Sok egyéb program és segédeszköz.
Következő | ||
Micsoda? Egy igazi UNIX®? |
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a következő
címre írhat (angolul): <freebsd-questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése,
kérjük erre a címre írjon: <gabor@FreeBSD.org>.