FreeBSD: Egy nyílt forrású alternatíva a Linux® mellett

Dru Lavigne

$FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.sgml,v 1.6 2008/06/25 11:28:04 gabor Exp $

Ez a dokumentum a FreeBSD adottságait és előnyeit tekinti át; hol alkalmazható, illetve hogyan viszonyulnak ezek az adottságok a Linux®hoz. Ez a dokumentum kiindulási pontot nyújt azoknak, akik édekeltek a Linux mellett más nyílt forrású alternatívák megismerésében is.

Fordította: Kövesdán Gábor


1. Bevezetés

A FreeBSD egy UNIX®-szerű operációs rendszer, amely a Berkeley Software Distribution alapjaiból fejlődött ki. A FreeBSD és a Linux nagyon hasonlónak tűnik, de vannak köztük különbségek:

  1. A Linux önmagában egy rendszermag (kernel). A disztribúciók (pl. Red Hat, SuSE és egyebek) biztosítják a telepítőt és a felhasználó számára elérhető segédprogramokat. A http://www.linux.org/dist több mint 300 disztribúciót sorol fel. Amíg ilyen sok disztribíció biztosítja a felhasználó felé a maximális rugalmasságot, meg is nehezítik egy másik disztribúcióra váltást a felhasználó számára. A disztribúciók nem csak a telepítés nehézségében és a szoftverkínálatban térnek el, a könyvtárszerkezetük, elérhető shelljeik és ablakkezelőik, illetve a szoftvertelepítő- és foltozó alkalmazásaik is különbözőek.

    A FreeBSD komplett operációs rendszer (kernel és felhasználói programok), tiszteletre méltó örökséggel a UNIX fejlődésének gyökereitől.[1] Mivel a kernel és a rendelkezésre álló segédprogramok is ugyanazon kiadási csapat felügyelete alá tartoznak, kisebb a valószínűsége a programkönyvtárak közötti inkompatibilitásnak. A biztonsági sebezhetőségek szintén gyorsan orvosolhatóak a biztonsági csapat segítségével. Ha új felhasználói programok, vagy kernel funkciók kerülnek a rendszerbe, a felhasználónak csupán egyetlen fájt kell elolvasnia, a Kiadási Jegyzeteket, amelyek szabadon elérhetőek a FreeBSD honlapján.

  2. A FreeBSD nagy és jól szervezett fejlesztői háttérrel rendelkezik, amely biztosítja, hogy a változtatások gyorsan és szervezetten menjenek végbe. Több száz programozó rendszeresen hozzájárul a projekt fejlődéséhez, de csak körülbelül 300 rendelkezik commit jogosultsággal, csak ők férnek hozzá közvetlenül a kernelhez, a segédprogramokhoz, illetve a hivatalos dokumentációhoz. A kiadási csapat garantálja a minőséget és a biztonsági csapat felel a biztonsági problémák elhárításáért. Ezen kívül a 8 tagú core csapat, amely senior committerekből áll, határozza meg a projekt általános céljait.

    Ezzel ellentétben, a Linux kernelt érintő változásoknak várniuk kell addig, amíg a kernel karbantartója, Linus Torvalds, jóvá nem hagyja azokat. A disztribúciókban a változások különbözőképpen történhetnek, ez a disztribúció fejlesztői bázisának méretétől és a szervezeti felépítéstől függ.

  3. Igaz, hogy a FreeBSD és a Linux is nyílt forrású licencet használ, de a konkrét licencek különbözőek. A Linux kernel a GPL licencet használja, amíg a FreeBSD a BSD licencet. Ezekről és más nyílt forrású licencekről részletesebben olvashat az Open Source Initiative weboldalán.

    A fő vezérelv a GPL mögött, hogy a kód nyílt maradjon. Ezt úgy valósítja meg, hogy megszorításokat alkalmaz a GPL alá eső kód terjesztésével kapcsolatban. Ezzel ellentétben a BSD licenc nem tartalmaz ilyen megszorításokat, hanem Önre bízza, hogy a kódot nyitva hagyja, vagy zárttá teszi egy kereskedelmi termék részeként[2]. A stabil és megbízható kód a vonzó BSD licenccel együtt azt eredményezi, hogy sok operációs rendszer, mint például az Apple OS X, a FreeBSD kódjára épül. Továbbá azt is eredményezi, hogy ha BSD licences kódot használ a saját projektjeiben, nem kell tartania semmiféle jogi kötelezettségtől.

Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a következő címre írhat (angolul): <freebsd-questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon: <gabor@FreeBSD.org>.