29.6. Névfeloldás (DNS)

Készítette: Chern Lee, Tom Rhodes, és Daniel Gerzo.

29.6.1. Áttekintés

A FreeBSD alapértelmezés szerint a BIND (Berkeley Internet Name Domain) egyik verzióját tartalmazza, amely a névfeloldási (Domain Name System, DNS) protokoll egyik elterjedt implementációja. A DNS protokollon keresztül tudunk az IP-címekhez neveket rendelni és fordítva. Például a www.FreeBSD.org névre a FreeBSD Projekt webszerverének IP-címét kapjuk meg, miközben a ftp.FreeBSD.org pedig a hozzátartozó FTP szerver IP-címét fogja visszaadni. Ehhez hasonlóan a fordítottja is megtörténhet, vagyis egy IP-címhez is kérhetjük a hálózati név feloldását. A névfeloldási kérések kiszolgálásához nem feltétlenül szükséges névszervert futtatni a rendszerünkön.

A FreeBSD jelen pillanatban alapból a BIND9 névszervert tartalmazza. A benne szereplő változata több biztonsági javítást, új állományrendszeri kiosztást és automatizált chroot(8) beállítást is magában foglal.

Az interneten keresztüli névfeloldást legfelső szintű tartományoknak (Top Level Domain, TLD) nevezett hitelesített tövek némileg bonyolult rendszerén alapszik, valamint más egyéb olyan névszervereken, amelyek további egyéni információkat tárolnak és táraznak.

A BIND fejlesztését jelenleg az Internet Systems Consortium (http://www.isc.org/) felügyeli.

29.6.2. Alapfogalmak

A leírás megértéséhez be kell mutatnunk néhány névfeloldással kapcsolatos fogalmat.

FogalomMeghatározás
Közvetlen névfeloldás (forward DNS)A hálózati nevek leképezése IP-címekre.
Ős (origin)Egy adott zóna állományban szereplő tartományra vonatkozik.
named, BINDA FreeBSD-n belüli BIND névszerver különböző megnevezései.
Névfeloldó (resolver)Az a program a rendszerben, amelyhez a hálózaton levő gépek a zónák adatainak elérésével kapcsolatban fordulnak.
Inverz névfeloldás (reverse DNS)Az IP-címek leképzése hálózati nevekre.
Gyökérzóna (root zone)Az interneten található zónák hierarchiájának töve. Minden zóna ebbe a gyökérzónába esik, ahhoz hasonlóan, ahogy egy állományrendszerben az állományok a gyökérkönyvtárba.
Zóna (zone)Egy különálló tartomány, altartomány vagy a névfeloldás azon része, amelyet egyazon fennhatóság alatt tartanak karban.

Példák zónákra:

Mint láthatjuk, a hálózati nevek balról kiegészülve pontosodnak. Tehát például a minta.org. sokkal pontosabb meghatározás, mint a org., ahogy az org. magánál a gyökérzónánál jelent többet. A hálózati nevek felosztása leginkább egy állományrendszerhez hasonlítható, például a /dev könyvtár a gyökéren belül található, és így tovább.

29.6.3. Miért érdemes névszervert futtatni

A névszerverek általában két alakban jelennek meg. Egyikük a hitelesített névszerver, a másikuk a gyorsítótárazó névszerver.

Egy hitelesített névszerverre akkor van szükségünk, ha:

A gyorsítótárazó névszerverre akkor van szükségünk, ha:

Amikor valaki lekérdezi a www.FreeBSD.org címét, akkor a névfeloldó először általában a kapcsolatot rendelkezésre bocsátó internet-szolgáltató névszerverét kérdezi meg és onnan kapja meg a választ. Egy helyi, gyorsítótárazó névszerver használata esetén azonban egy ilyen kérést csak egyszer kell kiadni a külső névszervernek. Ezután már minden további ilyen kérés el sem hagyja a belső hálózatunkat, mivel a válasz szerepel a gyorsítótárban.

29.6.4. Ahogyan működik

FreeBSD alatt a BIND démon nyilvánvaló okokból named néven érhető el.

ÁllományLeírás
named(8)A BIND démon.
rndc(8)A névszervert vezérlő segédprogram.
/etc/namedbA BIND által kezelt zónák adatait tároló könyvtár.
/etc/namedb/named.confA démon konfigurációs állománya.

Attól függően, hogy miként állítjuk be az adott zónát a szerveren, a hozzátartozó állományok a /etc/namedb könyvtáron belül a master, slave vagy dynamic alkönyvtárban foglalnak helyet. Az itt tárolt állományokban levő névfeloldási információk alapján válaszol a névszerver a felé intézett kérésekre.

29.6.5. A BIND elindítása

Mivel a BIND alapból elérhető a rendszerben, viszonylag könnyen be tudjuk állítani.

A named alapértelmezett beállítása szerint egy chroot(8) környezetben futó egyszerű névfeloldást végző szerver, amely a helyi IPv4 interfészen (127.0.0.1) fogadja a kéréseket. Ezzel a beállítással a következő parancson keresztül tudjuk elindítani:

# /etc/rc.d/named onestart

Ha engedélyezni akarjuk a named démont minden egyes rendszerindításkor, tegyük a következő sort az /etc/rc.conf állományba:

named_enable="YES"

Értelemszerűen az /etc/namedb/named.conf tele van olyan beállítási lehetőségekkel, amelyek meghaladják ennek a leírásnak a kereteit. Ha viszont kíváncsiak vagyunk a FreeBSD-ben a named indításához használt beállításokra, akkor az /etc/defaults/rc.conf állományban nézzük meg named_* változókat és olvassuk át az rc.conf(5) man oldalt. Emellett még a 11.7 Szakaszt is hasznos lehet elolvasni.

29.6.6. A konfigurációs állományok

A named beállításait tartalmazó állományok pillanatnyilag az /etc/namedb könyvtárban találhatóak és hacsak nem egy egyszerű névfeloldóra tartunk igényt, akkor a használata előtt módosítanunk is kell. Itt ejtjük meg a beállítások nagy részét.

29.6.6.1. /etc/namedb/named.conf

// $FreeBSD$
//
// Részletesebb leírást a named.conf(5) és named(8) man oldalakon, valamint
// a /usr/share/doc/bind9 könyvtárban találhatunk.
//
// Ha egy hitelesített szervert akarunk beállítani, akkor igyekezzünk
// a névfeloldás összes finom részletével pontosan tisztában lenni.
// Ugyanis még a legkisebb hibákkal is egyrészt elvághatunk gépeket az
// internet-lérésétől, vagy másrészt felesleges forgalmat tudunk
// generálni
//

options {
	// A chroot könyvtárhoz relatív elérési út, amennyiben létezik
	directory	"/etc/namedb";
	pid-file	"/var/run/named/pid";
	dump-file	"/var/dump/named_dump.db";
	statistics-file	"/var/stats/named.stats";

// Ha a named démont csak helyi névfeloldóként használjuk, akkor ez
// egy biztonságos alapbeállítás. Ha viszont a named démon az egész
// hálózatunkat is kiszolgálja, akkor ezt a beállítást tegyük
// megjegyzésbe, vagy adjunk meg egy rendes IP-címet, esetleg
// töröljük ki.
	listen-on	{ 127.0.0.1; };

// Ha rendszerünkön engedélyezett az IPv6 használata, akkor a helyi
// névfeloldó használatához ezt a sort vegyük ki a megjegyzésből.
// A hálózatunk többi részéről pedig úgy lehet elérni, ha itt megadunk
// egy IPv6 címet, vagy az "any" kulcsszót.
//	listen-on-v6	{ ::1; };

// Az alábbi zónákat már a lentebb található üres zónák eleve lefedik.
// Ha tehát a lenti üres zónákat kivesszük a konfigurációból, akkor
// ezeket a sorokat is tegyük megjegyzésbe.
	disable-empty-zone "255.255.255.255.IN-ADDR.ARPA";
	disable-empty-zone "0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.IP6.ARPA";
	disable-empty-zone "1.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.IP6.ARPA";

// Ha a szolgáltatónk névszervert is elérhetővé tett számunkra, akkor
// itt adjuk meg annak az IP-címét és engedélyezzük az alábbi sort.
// Ezzel egyben kihasználjuk a gyorsítótárat is, így mérsékeljük az
// internet felé mozgó névfeloldásokat.
/*
	forwarders {
		127.0.0.1;
	};
*

// Ha a 'forwarders' rész nem üres, akkor alapértelmezés szerint a
// 'forward first' értékkel rendelkezik.  Ekkor a kérést a helyi szerver
// kapja abban az esetben, amikor a 'forwarders' részben megadott
// szerverek nem tudják megválaszolni.  Emellett a névszerverben a
// következő sor hozzáadásával letilthatjuk, hogy önmagától ne
// kezdeményezzen kéréseket:
//     forward only;

// Ha a kérések továbbítását az /etc/resolv.conf állományban megadott
// bejegyzések mentén szeretnénk automatikusan konfigurálni, akkor vegyük
// ki a megjegyzésből az alábbi sort és adjuk hozzá az /etc/rc.conf
// állományhoz a name_auto_forward=yes sort.  Emellett használható még a
// named_auto_forward_only beállítás is (amely fentebb leírt funkciót
// valósítja meg).
//     include "/etc/namedb/auto_forward.conf";

Ahogy arról a megjegyzésekben is szó esik, úgy tudjuk aktiválni a gyorsítótárat, ha megadjuk a forwarders beállítást. Normális körülmények között a névszerver az interneten az egyes névszervereket rekurzívan fogja keresni egészen addig, amíg meg nem találja a keresett választ. Az iménti beállítás engedélyezésével azonban először a szolgáltató névszerverét (vagy az általa kijelölt névszervert) fogjuk megkérdezni, a saját gyorsítótárából. Ha a szolgáltató kérdéses névszervere egy gyakran használt, gyors névszerver, akkor ezt érdemes bekapcsolnunk.

Figyelem: Itt a 127.0.0.1 megadása nem működik. Mindenképpen írjuk át a szolgáltatónk névszerverének IP-címére.

	/*
	   A BIND legújabb változataiban alapértelmezés szerint minden egyes
	   kimenő kérésnél más, véletlenszerűen választott UDP portot
	   használnak, ezáltal jelentős mértékben csökkenthető a gyorsítótár
	   meghamisíthatóságának (cache poisoning) esélye.  Javasoljuk
	   mindenkinek, hogy használják ki ezt a lehetőséget és eszerint
	   állítsák be a tűzfalakat.

	   Ha nem sikerül a tűzfalat hozzáigazítani ehhez a
	   viselkedéshez AKKOR ÉS CSAK IS AKKOR engedélyezzük a lenti
	   beállítást.  Alkalmazásával sokkal kevésbé lesz ellenálló a
	   névszerver a különböző hamisítási kísérletekkel szemben,
	   ezért lehetőség szerint kerüljük el.

	   Az NNNNN helyére egy 49160 és 65530 közti számot kell
	   beírnunk.
	 */
	 // query-source address * port NNNNN;
};

// Ha engedélyezzük a helyi névszervert, akkor az /etc/resolv.conf
// állományban első helyen megadni a 127.0.0.1 címet. Sőt, az
// /etc/rc.conf állományból se felejtsük ki.

// A hagyományos "root-hints" megoldás.  Használjuk ezt VAGY a lentebb
// megadott alárendelt zónákat.
zone "." { type hint; file "named.root"; };

/*	Több szempontból is előnyös, ha a következő zónákat alárendeljük a
	gyökér névfeloldó szervereknek:
	1. A helyi felhasználók kéréseit gyorsabban tudjuk feloldalni.
	2. A gyökérszerverek felé nem megy semmilyen hamis forgalom.
	3. A gyökérszerverek meghibásodása vagy elosztott DoS támadás
	   esetén rugalmasabban tudunk reagálni.

	Másfelöl azonban ez a módszer a "hints" állomány alkalmazásával
	szemben több felügyeletet igényel, mivel figyelnünk kell, nehogy
	egy váratlan meghibásodás működésképtelenné tegye a
	szerverünket.  Ez a megoldás leginkább a sok klienst kiszolgáló
	névszerverek esetén bizonyulhat jövedelmezőbbnek.  Óvatosan
	bánjunk vele!

	A módszer alkalmazásához vegyük ki a megjegyzésből a következő
	bejegyzéseket és tegyük megjegyzésbe a fenti hint zónát.
*/

zone "." {
	type slave;
	file "slave/root.slave";
	masters {
		192.5.5.241;	// F.ROOT-SERVERS.NET.
	};
	notify no;
};

zone "arpa" {
	type slave;
	file "slave/arpa.slave";
	masters {
		192.5.5.241;	// F.ROOT-SERVERS.NET.
	};
	notify no;
}

zone "in-addr.arpa" {
	type slave;
	file "slave/in-addr.arpa.slave";
	masters {
		192.5.5.241;	// F.ROOT-SERVERS.NET.
	};
	notify no;
};
*/

/*	Az alábbi zónák helyi kiszolgálásával meg tudjuk akadályozni, hogy
	a belőlük indított kérések elhagyják a hálózatunkat és a elérjük
	a gyökér névfeloldó szervereket.  Ez a megközelítés két komoly
	előnnyel rendelkezik:
	1. A helyi felhasználók kéréseit gyorsabban tudjuk
	   megválaszolni.
	2. A gyökérszerverek felé nem továbbítódik semmilyen hamis
	   forgalom.
*/
// RFC 1912
zone "localhost"	{ type master; file "master/localhost-forward.db"; };
zone "127.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/localhost-reverse.db"; };
zone "255.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };

// A helyi IPv6 címek részére létrehozott RFC 1912-szerű zóna
zone "0.ip6.arpa"	{ type master; file "master/localhost-reverse.db"; };

// "Ez" a hálózat (RFC 1912 és 3330)
zone "0.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };

// Magáncélú hálózatok (RFC 1918)
zone "10.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "16.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "17.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "18.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "19.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "20.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "21.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "22.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "23.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "24.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "25.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "26.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "27.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "28.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "29.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "30.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "31.172.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "168.192.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };

// Helyi link/APIPA (RFC 3330 és 3927)
zone "254.169.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };

// Dokumentációs próbahálózat (RFC 3330)
zone "2.0.192.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };

// Útválasztási teljesítmény tesztelésére (RFC 3330)
zone "18.198.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "19.198.in-addr.arpa"	{ type master; file "master/empty.db"; };

// Az IANA részére fentartott - a régi E osztályú címtér
zone "240.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "241.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "242.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "243.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "244.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "245.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "246.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "247.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "248.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "249.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "250.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "251.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "252.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "253.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "254.in-addr.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };

// Hozzárendelés nélküli IPv6-címek (RFC 4291)
zone "1.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "3.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "4.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "5.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "6.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "7.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "8.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "9.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "a.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "b.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "c.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "d.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "e.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "0.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "1.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "2.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "3.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "4.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "5.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "6.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "7.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "8.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "9.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "a.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "b.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "0.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "1.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "2.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "3.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "4.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "5.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "6.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "7.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };

// IPv6 ULA (RFC 4193)
zone "c.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "d.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };

// IPv6 helyi link (RFC 4291)
zone "8.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "9.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "a.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "b.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };

// Elavult IPv6 helyi címek (RFC 3879)
zone "c.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "d.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "e.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };
zone "f.e.f.ip6.arpa"		{ type master; file "master/empty.db"; };

// Az IP6.INT már elavult (RFC 4159)
zone "ip6.int"			{ type master; file "master/empty.db"; };

// FONTOS: Ne használjuk ezeket az IP-címeket, mert nem valódiak,
// csupán illusztrációs és dokumentációs célokból adtuk meg!
//
// Az alárendelt zónák beállításaira vonatkozó bejegyzések. Érdemes
// ilyet beállítani legalább ahhoz a zónához, amelyhez a tartományunk is
// tartozik. Az elsődleges névszerverhez tartozó IP-címet érdeklődjük meg
// az illetékes hálózati rendszergazdától.
//
// Soha ne felejtsünk el megadni zónát az inverz kereséshez!  A neve az IP-cím
// tagjainak fordított sorrendjéből // származik, amelyhez hozzátoldunk még egy
// ".IN-ADDR.ARPA" (illetve IPv6 esetén ".IP6.ARPA") részt.
//
// Mielőtt nekilátnánk egy elsődleges zóna beállításának, gondoljuk
// végig, hogy tényleg a megfelelő szinten ismerjük a névfeloldás és
// a BIND működését. Gyakran ugyanis egyáltalán nem nyilvánvaló
// csapdákba tudunk esni.  Egy alárendelt zóna beállítása általában sokkal egyszerűbb feladat.
//
// FONTOS: Ne kövessük vakon a most következő példát :-) Helyette inkább
// valódi neveket és címeket adjunk meg.

/* Példa dinamikus zónára
key "mintaorgkulcs" {
	algorithm hmac-md5;
	secret "sf87HJqjkqh8ac87a02lla==";
};
zone "minta.org" {
	type master;
	allow-update {
		key "mintaorgkulcs";
	};
	file "dynamic/minta.org";
};
*/

/* Példa inverz alárendelt zónákra
zone "1.168.192.in-addr.arpa" {
	type slave;
	file "slave/1.168.192.in-addr.arpa";
	masters {
		192.168.1.1;
	};
};
*/

A named.conf állományban tehát így adhatunk meg közvetlen és inverz alárendelt zónákat.

Minden egyes újabb kiszolgált zónához az egy új bejegyzést kell felvenni a named.conf állományban.

Például a minta.org címhez tartozó legegyszerűbb ilyen bejegyzés így néz ki:

zone "minta.org" {
	type master;
	file "master/minta.org";
};

Ez egy központi zóna, ahogy arról a type mező, vagyis a típusa is árulkodik. Továbbá a file mezőben láthatjuk, hogy a hozzátartozó információkat az /etc/namedb/master/minta.org állományban tárolja.

zone "minta.org" {
	type slave;
	file "slave/minta.org";
};

Az alárendelt esetben a zónához tartozó információkat a zóna központi szerverétől kapjuk meg és megadott állományban mentjük el. Ha valamiért a központi szerver leáll vagy nem érhető el, akkor az alárendelt szerver az átküldött zóna információk alapján képes helyette kiszolgálni a kéréseket.

29.6.6.2. A zóna állományok

A minta.org címhez tartozó példa központi zóna állomány (amely az /etc/namedb/master/néven.org érhető el) tartalma az alábbi:

$TTL 3600        ; alapértelmezés szerint 1 óra
minta.org.      IN      SOA      ns1.minta.org. admin.minta.org. (
                                2006051501      ; sorozatszám
                                10800           ; frissítés
                                3600            ; ismétlés
                                604800          ; lejárat
                                300             ; TTL negatív válasz
                        )

; névszerverek
                IN      NS      ns1.minta.org.
                IN      NS      ns2.minta.org.

; MX rekordok
                IN      MX 10   mx.minta.org.
                IN      MX 20   levelezes.minta.org.

                IN      A       192.168.1.1

; a gépek nevei
localhost       IN      A       127.0.0.1
ns1             IN      A       192.168.1.2
ns2             IN      A       192.168.1.3
mx              IN      A       192.168.1.4
levelezes       IN      A       192.168.1.5

; álnevek
www             IN      CNAME   minta.org.

A “.”-ra végződő hálózati nevek abszolút nevek, míg minden más “.” nélküli név az ősére vezehető vissza (tehát relatív). Például az ns1 névből az ns1.minta.org keletkezik.

A zóna állományok felépítése a következő:

rekordnév      IN rekordtípus   érték

A névfeloldásban leggyakrabban alkalmazott rekordok típusai:

SOA

a zóna fennhatóságának kezdete

NS

egy hitelesített névszerver

A

egy gép címe

CNAME

egy álnév kanonikus neve

MX

levélváltó

PTR

mutató a tartománynévre (az inverz feloldás használja)

minta.org. IN SOA ns1.minta.org. admin.minta.org. (
                        2006051501      ; sorozatszám
                        10800           ; 3 óránként frissítsünk
                        3600            ; 1 óra után próbálkozzunk újra
                        604800          ; 1 hét után jár le
                        300 )           ; TTL negatív válasz

minta.org.

a tartomány neve, amely egyben a zóna őse

ns1.minta.org.

a zóna elsődleges/hitelesített névszervere

admin.minta.org.

a zónáért felelős személy neve, akinek az e-mail címét a “@” behelyettesítésével kapjuk meg. (Tehát a címből admin.example.org lesz.)

2006051501

az állomány sorozatszáma. Ezt a zóna állomány módosításakor mindig növelnünk kell. Manapság a rendszergazdák a sorozatszámot ééééhhnnvv alakban adják meg. A 2006051501 tehát azt jelenti, hogy az állományt 2006. május 15-én módosították utoljára, és a 01 pedig arra utal, hogy aznap először. A sorozatszám megadása fontos az alárendelt névszerverek számára, mivel így tudják megállapítani, hogy a zóna mikor változott utoljára.

                IN NS           ns1.minta.org.

Ez egy NS bejegyzés. A zónához tartozó minden hitelesített névszervernek lennie kell legalább egy ilyen bejegyzésének.

localhost       IN      A       127.0.0.1
ns1             IN      A       192.168.1.2
ns2             IN      A       192.168.1.3
mx              IN      A       192.168.1.4
levelezes       IN      A       192.168.1.5

Az A rekord egy gép nevét adja meg. Ahogy a fenti példából is kiderül, az ns1.minta.org név a 192.168.1.2 címre képződik le.

                IN      A       192.168.1.1

Ez a sor 192.168.1.1 címet rendeli az aktuális őshöz, amely jelen esetünkben az example.org.

www             IN CNAME        @

A kanonikus neveket tároló rekordokat általában egy gép álneveihez használjuk. Ebben a példában a www a “főgép” egyik álneve, amely itt éppenséggel a minta.org (192.168.1.1) tartományneve. A CNAME rekordok mellé más típusú rekordokat ugyanarra a hálózati névre soha ne adjunk meg.

                IN MX   10      levelezes.minta.org.

Az MX rekord adja meg, hogy milyen levelező szerverek felelősek a zónába érkező levelek fogadásáért. A levelezes.minta.org a levelező szerver hálózati neve, ahol a 10 az adott levelező szerver prioritása.

Több levelező szerver is megadható 10-es, 20-as stb. prioritásokkal. A minta.org tartományon belül először mindig a legnagyobb MX prioritással rendelkező levelező szervernek próbáljuk meg továbbítani a leveleket (a legkisebb prioritási értékkel rendelkező rekord), majd ezután a második legnagyobbnak stb. egészen addig, amíg a levelet tovább nem küldtük.

Az in-addr.arpa zóna állományok (inverz DNS) esetén ugyanez a felépítés, kivéve, hogy a PTR típusú bejegyzések szerepelnek az A és CNAME helyett.

$TTL 3600

1.168.192.in-addr.arpa. IN SOA ns1.minta.org. admin.minta.org. (
                        2006051501      ; sorozatszám
                        10800           ; frissítés
                        3600            ; ismétlés
                        604800          ; lejárat
                        300 )           ; TTL negatív válasz

        IN      NS      ns1.minta.org.
        IN      NS      ns2.minta.org.

1       IN      PTR     minta.org.
2       IN      PTR     ns1.minta.org.
3       IN      PTR     ns2.minta.org.
4       IN      PTR     mx.minta.org.
5       IN      PTR     levelezes.minta.org.

Ez az állomány írja le tehát a kitalált tartományunkon belül az IP-címek és hálózati nevek összerendelését.

Érdemes megemlíteni, hogy a PTR rekordok jobb oldalán álló nevek mindegyikének teljes hálózati névnek kell lennie (vagyis “.” karakterrel kell végződnie).

29.6.7. A gyorsítótárazó névszerver

A gyorsítótárazó névszerver az a névszerver, amely elsődleges feladata a rekurzív kérések kiszolgálása. Egyszerűen továbbítja a beérkező kéréseket, majd megjegyzi azokat, így később közvetlenül tud válaszolni.

29.6.8. Biztonság

Habár a névfeloldás szempontjából a BIND a legelterjedtebb, a biztonságosságával azért akadnak gondok. Gyakran találnak benne potenciális és kihasználható biztonsági réseket.

A FreeBSD azonban a named démont automatikusan egy chroot(8) környezetbe helyezi. Emellett még léteznek további más védelmi mechanizmusok is, amelyek segítségével el tudjuk kerülni a névfeloldást célzó esetleges támadásokat.

Sosem árt olvasgatni a CERT által kiadott biztonsági figyelmeztetéseket és feliratkozni a FreeBSD security notifications levelezési lista címére, hogy folyamatosan értesüljünk az interneten és a FreeBSD-ben talált különböző biztonsági hibákról.

Tipp: Ha valamilyen gondunk támadna, akkor esetleg próbálkozzunk meg a forrásaink frissítésével és a named újrafordításával.

29.6.9. Egyéb olvasnivalók

A BIND/named man oldalai: rndc(8) named(8) named.conf(5)

Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a következő címre írhat (angolul): <freebsd-questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon: <gabor@FreeBSD.org>.