Fejezet 9. Fordítások

Ebben a fejezetben gyakran ismételt kérdések és válaszok formájában próbálunk segítséget nyújtani a FreeBSD dokumentációjának (a kézikönyv, a GYIK, különböző leírások, man oldalak és egyebek) különböző nyelvekre fordításában.

Az itt szereplő bejegyzések nagyrészt az eredetileg Frank Gründer () által a Német FreeBSD Dokumentációs Projekt számára összeállított GYIK tartalmán alapszanak, amelyet Bernd Warken () fordított később angolra.

A bejegyzéseket jelenleg a Documentation Engineering Team tartja karban.

9.1. Miért éppen GYIK?
9.2. Mit az az i18n és l10n?
9.3. Van külön levelezési lista a fordítók számára is?
9.4. Szükség van még fordítókra?
9.5. Milyen nyelveket kell ismerni?
9.6. Milyen szoftvereket kell ismerni?
9.7. Honnan lehet kideríteni, hogy esetleg valaki más már dolgozik ugyanazon nyelv fordításán?
9.8. Senki sem fordít a kiválasztott nyelvre. Mi a teendő?
9.9. Hova lehet küldeni fordításokat?
9.10. Hova lehet beküldeni a fordításokat, ha senki más nem dolgozik még fordításon az adott nyelvhez?
9.11. A fordítás tartalmazhat a nyelvre vagy országra vonatkozó további információkat?
9.12. Hogyan illeszthetőek be a dokumentációba nemzeti karakterek?
9.13. Hogyan szólítsuk meg az Olvasót?
9.14. Kell más egyéb információt elhelyeznünk a fordításokban?

9.1. Miért éppen GYIK?

A freebsd-doc levelezési listán egyre többen és többen jelzik, hogy szeretnék lefordítani a FreeBSD dokumentációját különböző idegennyelvekre. Az itt összegyűjtött kérdésekben ezért most igyekszünk megválaszolni az ilyenkor általában előkerülő problémákat, hogy minél gyorsabban el tudják kezdeni a munkát.

9.2. Mit az az i18n és l10n?

Az i18n jelentése internationalization (idegennyelvűség), az l10n jelentése pedig localization (honosítás). Ezeket egyszerűsítették le és rövidítették.

Az i18n úgy értelmezhető, hogy először egy “i”, majd 18 betű, aztán egy “n”. Ehhez hasonlóan, az l10n egy “l”, amelyet 10 betű követ és egy “n” zár.

9.3. Van külön levelezési lista a fordítók számára is?

Igen. Az egyes fordítói csapatoknak többnyire van saját önálló levelezési listájuk. Ezzel, illetve a csapatok által működtetett webhelyekkel kapcsolatban a fordítói projektekkel foglalkozó oldalon találhatunk bővebb információkat.

9.4. Szükség van még fordítókra?

Igen. Minél többen dolgoznak egy fordításon, annál gyorsabban készül el, illetve annál gyorsabban frissül az eredeti angol dokumentáció változásai szerint.

Nem kell képzett szakfordítónak lenni ahhoz, hogy segíteni tudjunk.

9.5. Milyen nyelveket kell ismerni?

Nem árt jól ismernünk az írott angolt és értelemszerűen folyékonyan beszélni a fordítás célnyelvét.

Az angol nyelv ismerete egyébként nem kötelező. Például a GYIK spanyol fordítását elkészíthetjük a magyar változat alapján is.

9.6. Milyen szoftvereket kell ismerni?

Mindenképpen javasoljuk, hogy hozzunk létre magunknak egy helyi másolatot a FreeBSD repositoryjáról (legalább a dokumentációról) a CTM vagy a CVSup segítségével. Az említett alkalmazások használatáról a FreeBSD kézikönyv A forrás szinkronizálása című szakaszában olvashatunk részletesebben.

Hasznos, ha járatosak vagyunk a CVS használatában. Segítségével meg tudjuk nézni, hogy mi változott a különböző revíziókban, így mindig csak a változások lefordításával karban tudjuk tartani a lefordított dokumentációkat.

9.7. Honnan lehet kideríteni, hogy esetleg valaki más már dolgozik ugyanazon nyelv fordításán?

A Dokumentációs Projekt fordításokkal foglalkozó oldalán megtalálhatjuk a jelenleg ismert összes fordítást. Ha valaki vagy valakik már dolgoznak fordításon a kiválasztott nyelvhez, akkor inkább vegyük fel velük a kapcsolatot, hogy ne dolgozzon senki sem feleslegesen.

Attól függetlenül, hogy az említett oldal szerint senki sem foglalkozik az adott nyelvre fordítással, a biztonság kedvéért küldjünk még egy levelet a FreeBSD Dokumentációs Projekt levelezési lista címére. Előfordulhat ugyanis, hogy hozzánk hasonlóan valaki szintén szeretne fordítani, de hivatalosan még nem jelentette be.

9.8. Senki sem fordít a kiválasztott nyelvre. Mi a teendő?

Nos, ebben az esetben gratulálunk, miénk a “Nyelv FreeBSD Dokumentációs Projekt”! Isten hozott a fedélzeten!

Elsőként alaposan fontoljuk meg, hogy valóban hajlandóak vagyunk kellő időt szentelni rá. Mivel jelen pillanatban egyedül csak mi foglalkozunk az adott nyelvi fordítással, nekünk magunknak kell képviselnünk és népszerűsítenünk a munkánkat, illetve irányítani a később csatlakozni kívánó önkéntesek munkáját.

Írjunk egy levelet a FreeBSD Dokumentációs Projekt levelezési listájára, amelyben bejelentjük, hogy nekikezdünk fordítani az adott nyelvre, ezáltal felkerül az előbb említett honlapra.

Ha az adott nyelvhez tartozó országban van a FreeBSD Projektnek valamilyen tükrözése, akkor érdemes kapcsolatba lépnünk az üzemeltetőitől és kérni a munkánkhoz némi tárhelyet, esetleg a levelezés támogatását vagy saját egy levelezési listát.

Válasszunk egy dokumentumot és kezdjük el fordítani. Érdemes valamelyik rövidebb résszel kezdeni, például a GYIK-kal vagy valamelyik leírással.

9.9. Hova lehet küldeni fordításokat?

Ez változó. Ha már az adott nyelven dolgozik egy fordítócsapat (például a magyar vagy a német), akkor a saját honlapjukon valószínűleg megadják hogyan kezelik és hogy lehet hozzájuk eljuttatni a fordításokat.

Amennyiben viszont még csak egyedül dolgozunk az érintett nyelven (vagy a fordítócsapatunk képviseletében szeretnénk eljuttatni a munkánkat a FreeBSD Projektnek), akkor érdemes közvetlenül a FreeBSD Projektnek küldeni a fordításainkat (lásd a következő kérdést).

9.10. Hova lehet beküldeni a fordításokat, ha senki más nem dolgozik még fordításon az adott nyelvhez?

avagy:

A fordítócsapatok hova tudják küldeni a tagjaik által készített fordításokat?

Először is az elkészült fordításokat a megfelelő formára kell hoznunk. Ez nagyjából azt jelenti, hogy tegyük a már meglevő dokumentációk közé és próbáljuk meg előállítani belőle a különböző formátumokat.

A FreeBSD dokumentációja jelenleg a legfelső szinten egy doc/ könyvtárba szerveződik. A benne található könyvtárakat az adott nyelvek ISO639 szabványú (a FreeBSD 1999. január 20. utáni változataiban a /usr/share/misc/iso639 állományban definiált) kódja szerint nevezik el.

Ha az adott nyelv többféle kódolással is rendelkezik (mint például a kínai), akkor ezen a szinten az egyes kódolásokhoz külön könyvtárak fognak tartozni.

Végezetül az egyes dokumentumokat tegyünk külön könyvtárakba.

Például egy képzeletbeli svéd fordítás körülbelül így nézne ki:

doc/
    sv_SE.ISO8859-1/
                     Makefile 
                     books/
                           faq/
                               Makefile
                               book.sgml

Az sv_SE.ISO8859-1 a fordítás neve, amely tehát a korábban tárgyalt nyelv.kódolás alakban szerepel. A dokumentáció előállításához elhelyeztünk még benne két Makefile állományt is.

A tar(1) és gzip(1) programok segítségével tömörítsük össze az így összekészített dokumentációt és juttassuk el a Projekthez.

% cd doc
% tar cf swedish-docs.tar sv_SE.ISO8859-1
% gzip -9 swedish-docs.tar

Az így keletkező swedish-docs.tar.gz állományt töltsük fel valahova. Ha nincs saját tárhelyünk az interneten (mert például a szolgáltatónk nem bocsátott a rendelkezésünkre), akkor küldjünk egy levelet a Documentation Engineering Team címére és segítenek megszervezni az állomány átvételét.

Akármelyik megoldást is választjuk, a send-pr(1) használatával ne felejtsük el jelezni, hogy beküldtük a fordítást. Mivel nem nagyon valószínű, hogy a fordítást ténylegesen tároló személy folyékonyan beszélné az adott nyelvet, ezért mielőtt elküldjük, érdemes rendesen átnézetni a fordításunkat.

Valaki (valószínűleg a Dokumentációs Projekt valamelyik vezetője, a Documentation Engineering Team tagja) ezután ellenőrzi, hogy beküldött fordítás nem tartalmaz semmilyen technikai hibát. Különösen a következőkre figyelnek ilyenkor:

  1. Minden állományban megvan a verziókezeléshez szükséges azonosító (mint például a Projekt esetében a “FreeBSD”)?

  2. Az sv_SE.ISO8859-1 könyvtárban hibamentesen lefut a make all parancs?

  3. A fordítással kiegészítve a teljesen FreeBSD dokumentációra hibamentesen lefut a make install parancs?

Akárki is nézi majd át a beküldött fordítást, ha az előbb felsoroltak bármelyikével probléma akad, vissza fogják küldeni, hogy javítsuk ki.

Ha viszont mindent rendben találnak, akkor a fordításunk hamarosan bekerül a FreeBSD repositoryjába.

9.11. A fordítás tartalmazhat a nyelvre vagy országra vonatkozó további információkat?

Alapvetően ezt nem javasoljuk.

Például a kézikönyv koreai fordításában szeretnénk hozzáadni egy szakaszt a Koreában található boltokról.

Igazából nem látjuk indokoltnak, hogy ez az információ miért ne lehetne része az angol (vagy német, spanyol, magyar stb.) változatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy Koreában elő, angol nyelvi beszélő szeretne a környéken keresni egy ilyen üzletet. Mellesleg ezzel inkább jobban láthatóvá válik mindenki számára, hogy a FreeBSD a világ mennyi országában elérhető. Ez azért nem is olyan rossz.

Ha tehát valamilyen országfüggő információt szeretnénk betenni a dokumentációba, akkor először küldjünk róla egy hibajelentést (a send-pr(1) segítségével) a kézikönyv számára, és csak ezután fordítsuk vissza az adott nyelvre.

Köszönjük az együttműködést!

9.12. Hogyan illeszthetőek be a dokumentációba nemzeti karakterek?

Az alap ASCII készletben meg nem jelenő karaktereket hivatalosan SGML egyedek formájában kell használnunk.

Röviden: egy “és jellel” (&) kezdődnek, majd az azonosítójukat követően egy pontosvesszővel (;) zárulnak.

A nemzeti karakterek ábrázolására használható egyedeket az ISO8879 szabványban definiálták, amely a Portgyűjteményből a textproc/iso8879 porton keresztül érhető el.

Néhány példaképpen ezek közül:

Egyed: é

Megjelenés: é

Leírás: Ékezetes “e”.

Egyed: É

Megjelenés: É

Leírás: Ékezetes “E”.

Egyed: ü

Megjelenés: ü

Leírás: Trémás (umlautos, kétpontos) “u”.

Miután telepítettük az említett portot, a /usr/local/share/sgml/iso8879 könyvtárban található állományokban lesz a szabvány szerint elfogadott összes egyed.

9.13. Hogyan szólítsuk meg az Olvasót?

Az angol nyelvű dokumentációban az Olvasót általában a “you” szóval szokták megszólítani, azonban ezzel sok más nyelvtől eltérően nem választják külön az informális és formális stílust.

Ha olyan nyelvre fordítunk, amelyben létezik ez a megkülönböztetés, próbáljunk az adott nyelven írott szakszövegek stílusához illeszkedni. Ha nincs semmilyen ötletünk, akkor írjunk visszafogott, illedelmes megfogalmazásban.

9.14. Kell más egyéb információt elhelyeznünk a fordításokban?

Igen!

Az angol nyelvű dokumentumok fejléce általában valahogy így szokott kinézni:

<!--
     The FreeBSD Documentation Project

     $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/translations/chapter.sgml,v 1.5 2000/07/07 18:38:38 dannyboy Exp $
-->

A pontos felépítés ettől némileg eltérhet, de szinte biztos, hogy mindig találunk benne egy $FreeBSD$ kezdetű sort, illetve egy The FreeBSD Documentation Project szöveget. A $FreeBSD$ részt a verziókezelő rendszer fogja magától behelyettesíteni, ezért az új állományok esetében ennek üresnek kell lennie (egyszerűen csak $FreeBSD$).

A fordításoknak tartalmazniuk kell egy saját $FreeBSD$ sort, illetve a FreeBSD Documentation Project nevet cseréljük ki az adott nyelvhez tartozó The FreeBSD nyelv-angolul Documentation Project névre.

Mindezek mellett érdemes még egy harmadik sort is felvenni a dokumentumba, amellyel jelezzük a forráskódban, hogy a fordítás melyik angol nyelvű szöveg alapján készült.

Ennek megfelelően tehát a magyar fordításokban általában a következő szöveg szerepel:

<!--
     The FreeBSD Hungarian Documentation Project

     $FreeBSD: doc/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.sgml,v 1.2 2008/12/22 13:16:32 pgj Exp $
     Original revision: 1.31
-->

Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a következő címre írhat (angolul): <freebsd-questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon: <gabor@FreeBSD.org>.