Ebből a szakaszból megtudhatjuk, hogyan használjuk a FreeBSD-n beállított nyomtatónkat. Röviden most itt foglaljuk össze az ide tartozó felhasználói parancsokat:
Ezek mellett létezik még a nyomtatók és a hozzájuk tartozó sorok irányítására alkalmas parancs is, az lpc(8), amelyre a A nyomtatók vezérlése című szakaszban fogunk részleteiben kitérni.
A nyomtatók/sorok /etc/printcap
állományban szereplő nevük szerinti
megadásához az lpr(1), lprm(1) és
lpq(1) parancsok közül mindegyik elfogadja a
-P
nyomtatónév
paramétert. Ennek köszönhetően
képesek vagyunk munkákat küldeni,
eltávolítani vagy felügyelni az egyes
nyomtatók soraiban. Ha nem használjuk a
-P
kapcsolót, akkor az érintett
nyomtató a PRINTER környezeti
változó által meghatározott lesz.
Végül, ha a PRINTER nevű
környezeti változót sem
állítottuk be, akkor a parancsok
alapértelmezett módon az lp
nevű nyomtatót fogják használni.
A továbbiakban az alapértelmezett nyomtató kifejezés a PRINTER környezeti változó által megnevezett nyomtatóra fog utalni, illetve ha ezt nem definiáltuk, akkor az lp nevű nyomtatóra.
Az állományok kinyomtatásához írjuk be:
% lpr állománynév ...
Ezzel kinyomtatjuk az összes felsorolt állományt az alapértelmezett nyomtatón. Ha nem adunk meg állományokat, akkor az lpr(1) parancs a szabványos bemenetről várja a nyomtatandó adatokat. Például ezzel a paranccsal néhány igen fontos rendszerállományt tudunk kinyomtatni:
% lpr /etc/host.conf /etc/hosts.equiv
A nyomtató megválasztásához így adjuk ki a parancsot:
% lpr -P
nyomtatónév állománynév ...
Ez a példa kinyomtatja az aktuális könyvtár részletes listáját a rattan nevű nyomtatón:
% ls-l
| lpr-P
rattan
Mivel egyetlen állományt sem adtunk meg az
lpr(1) programnak, az lpr parancs a
nyomtatandó adatokat a szabványos bemenetről
várja, ami jelen esetünkben a
ls -l
parancs
kimenete.
Az lpr(1) ezeken felül még képes értelmezni rengeteg formázásra, konverzióra, másolatok készítésére stb. utasító kapcsolót is. Erről bővebben a Nyomtatási beállítások című szakaszban lesz szó.
Amikor az lpr(1) programmal nyomtatunk, az összes nyomtatandónk egy “nyomtatási munkának” nevezett csomagba kerül, ami pedig az LPD nyomtatási rendszerébe. Minden nyomtatóhoz tartozik egy nyomtatási sor, ahol részünkről és mások által eddig kiadott munkákat találhatjuk. A nyomtató ezután ezeket a munkákat érkezési sorrend szerint dolgozza fel.
Az alapértelmezett nyomtatóhoz tartozó
sor állapotát az lpq(1) programmal tudjuk
megnézni. Ha egy adott nyomtatóra vagyunk
kíváncsiak, akkor használjuk a
-P
kapcsolót. Például a
% lpq -P
bamboo
parancs a bamboo nevű nyomtató sorát fogja megmutatni. Példaképpen lássuk is ilyen esetben az lpq parancs eredményét:
bamboo is ready and printing Rank Owner Job Files Total Size active kelly 9 /etc/host.conf, /etc/hosts.equiv 88 bytes 2nd kelly 10 (standard input) 1635 bytes 3rd mary 11 ... 78519 bytes
Itt három munkát láthatunk a bamboo nyomtatási sorában. Az első munka, amit a kelly nevű felhasználó küldött, a 9-es “munkaszámot” kapta. A nyomtatóhoz tartozó összes munka kap egy ilyen egyedi számot. Többnyire nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, azonban szükségünk lehet rá, ha éppen törölni kívánjuk a hozzátartozó munkát. Ezzel majd a Munkák eltávolítása című szakaszban foglalkozunk.
A kilences számú munka két állományt tartalmaz: ha a parancssorban több állományt adunk meg az lpr(1) programnak, akkor az egy munkának számít. Ez egyben a pillanatnyilag aktív munka (ezt a “Rank” oszlopban szereplő active érték jelzi), tehát a nyomtató éppen ezzel foglalatoskodik. A második munka közvetlenül az lpr(1) szabványos bemenetére érkezett. A harmadik a mary nevű felhasználótól jött, és ez egy nagyobbacska munka. A nyomtatandó állomány elérési útvonala túlságosan hosszú ahhoz, hogy ki lehessen írni, ezért az lpr(1) csak három pontot jelez ki helyette.
Az lpq(1) kimenetének első sorai is nagyon hasznos információt tartalmaz: megtudhatjuk, mit csinál éppen (legalább is az LPD szerint) a nyomtató.
A -l
kapcsolóval az lpq(1)
parancstól kérhetünk sokkal
részletesebb listázást is.
Például így nézhet ki a
lpq -l
parancs eredménye:
waiting for bamboo to become ready (offline ?) kelly: 1st [job 009rose] /etc/host.conf 73 bytes /etc/hosts.equiv 15 bytes kelly: 2nd [job 010rose] (standard input) 1635 bytes mary: 3rd [job 011rose] /home/orchid/mary/research/venus/alpha-regio/mapping 78519 bytes
Ha meggondoltuk volna magunkat egy munka kinyomtatásáról, az lprm(1) paranccsal még törölni tudjuk a sorból. Az lprm(1) gyakran még a nyomtatás alatt álló munkát is képes eltávolítani, azonban előfordulhat, hogy a munka egy része már nyomtatásra került.
Az alapértelmezett nyomtató sorából csak úgy tudunk munkákat törölni, ha először az lpq(1) segítségével megkeressük a számukat. Ha ez megvan, írjuk be:
% lprm munkaszám
Adott nyomtatóról a -P
kapcsoló segítségével tudunk
munkákat törölni. A most következő
parancs a bamboo nevű
nyomtatóról törli a 10-es számú
munkát:
% lprm -P
bamboo 10
Az lprm(1) parancs esetén még használhatóak az alábbi rövidítések is:
Eltávolítja a hozzánk tartozó az összes munkát (az alapértelmezett nyomtatón).
Eltávolítja az adott felhasználóhoz tartozó összes munkát (az alapértelmezett nyomtatón). Kizárólag a rendszergazdák képesek erre, a rendes felhasználók csak a saját munkáikat törölhetik.
A munka száma, a felhasználói
név vagy a -
megadása
nélkül az lprm(1) törli az
alapértelmezett nyomtatón éppen
aktív munkát, amennyiben az a miénk.
Csak a rendszergazdák képesek
bármilyen aktív munkát
törölni.
Ha kiegészítjük az imént
említett rövidítéséket a
-P
paraméter megadásával,
akkor az alapértelmezett nyomtató helyett
bármelyik másikat is használhatjuk.
Például ez a parancs eltávolítja az
aktuális felhasználó összes
munkáját a rattan nevű
nyomtatón:
% lprm -P
rattan -
Megjegyzés: Hálózati környezetben az lprm(1) csak arról a gépről engedi törölni a munkákat, amelyről küldték ezeket, még abban az esetben is, amikor ugyanaz a nyomtató más számítógépekről is elérhető. A következő parancssorozat ezt igyekszik szemléltetni:
% lpr-P
rattan myfile % rlogin orchid % lpq-P
rattan Rank Owner Job Files Total Size active seeyan 12 ... 49123 bytes 2nd kelly 13 myfile 12 bytes % lprm-P
rattan 13 rose: Permission denied % logout % lprm-P
rattan 13 dfA013rose dequeued cfA013rose dequeued
Az lpr(1) parancs számos olyan beállítást enged, amelyekkel a szövegek formázását, grafikák átalakítását illetve más állományformátumok használatát, másolatok készítését, munkák irányítását és még sok minden mást el tudunk végezni. Ebben a szakaszban pontosan ezekről a kapcsolókról lesz szó.
Az lpr(1) most következő opciói a munkákban található állományok formázását vezérlik. Akkor használjuk ezeket a beállításokat, ha a munka nem tartalmaz nyers szöveget, vagy ha nyers szöveget akarunk formázni az pr(1) segédprogrammal.
Például az alábbi parancs kinyomtat egy halászati-jelentés.dvi nevű (a TeX betűszedű rendszerből már jól ismert) DVI állományt a bamboo nevű nyomtatón:
% lpr -P
bamboo -d halászati-jelentés.dvi
Ezek a beállítások a munkában szereplő minden egyes állományra vonatkoznak, ezért nem keverhetjük (például) a DVI és ditroff formátumú állományokat egy munkán belül. Ehelyett külön munkákban kell elküldenünk az eltérő formátumú állományokat, és mindegyik munkához külön konverziós beállításokat kell megadnunk.
Megjegyzés: A
-p
és-T
kapcsolók kivételével az itt felsorolt összes beállításnak a kiválasztott nyomtatóhoz szüksége van a megfelelő konverziós szűrőre. Például a-d
opció használatához kell egy konverziós szűrő a DVI formátumhoz. A Konverziós szűrők című szakasz erről ad bővebb tájékoztatást.
-c
Cifplot állományok nyomtatása.
-d
DVI állományok nyomtatása.
-f
FORTRAN forrás nyomtatása.
-g
Plot formátumú adatok nyomtatása.
-i szám
A kinyomtatott szöveg behúzásának növelése a szám értékével. Ha nem adjuk meg a számot, akkor ennek értéke 8 lesz. Ez a beállítás csak bizonyos konverziós szűrőkkel működik.
Megjegyzés: Ne hagyjunk helyet az
-i
és a szám között.
-l
A szöveg formázás nélküli nyomtatása, vezérlőkarakterekkel együtt.
-n
Ditroff (eszközfüggetlen troff) adat nyomtatása.
Nyomtatás előtt a szöveg formázása a pr(1) programmal. Lásd pr(1).
-T
cím
Az állomány neve helyett a
fejlécben a címet
jeleníti meg a pr(1). Ennek a
beállításnak csak a
-p
opcióval együtt van
hatása.
-t
Troff adat nyomtatása.
-v
Raszteres adatok nyomtatása.
Vegyünk az iméntiekre egy példát. A következő parancs az ls(1) szépen megformázott man oldalát nyomtatja ki az alapértelmezett nyomtatón:
% zcat /usr/share/man/man1/ls.1.gz | troff-t
-man | lpr-t
A zcat(1) kitömöríti az ls(1)
man oldalának forrását és
átadja a troff(1) parancsnak, ami ebből
létrehoz a GNU troff formátumának
megfelelő kimenetet és továbbadja az
lpr(1) parancsnak, ami végül elküldi a
munkát az LPD
nyomtatási rendszernek. Mivel az lpr(1)
parancsnak megadtuk az -t
kapcsolót, a
nyomtatási rendszer a GNU troff formátumban
érkező adatokat magától át
fogja alakítani olyan formátumra, amit a
nyomtató is képes lesz megérteni.
Az lpr(1) most felsorolandó beállításaival az LPD rendszert arra tudjuk utasítani, hogy a munkát különleges módon kezelje:
Egyetlen példány helyett hozzon létre példányszám számú példányt a munkában található összes állományból. A rendszergazda a nyomtató kímélése érdekében ezt a lehetőséget letilthatja, amivel inkább a fénymásoló használatára ösztönzi a felhasználókat. Lásd A másolatok számának szabályozása szakasz.
A beállítás illusztrálásaként most az alapértelmezett nyomtatón először nyomtassuk ki három példányt a parser.c, majd ezután a parser.h állományokból:
% lpr -#3
parser.c parser.h
A rendszer küldjön levelet a munka teljesítése után. Ekkor az LPD a munka elvégzése után levelet küld a helyi postafiókunkba. A levélben kifejti, hogy sikeres volt-e a nyomtatás, vagy esetleg valamilyen hiba keletkezett, és ha hiba történt, akkor pontosan mi is volt az.
Ne másolja közvetlenül az állományokat a nyomtatási könyvtárba, hanem készítsen hozzájuk szimbolikus linkeket.
Egy nagyobb munka nyomtatása esetén javasolt használni ezt a kapcsolót. Ezzel a megoldással helyet tudunk spórolni a nyomtatási könyvtárban (amikor a munkánk könnyen megtelítheti a nyomtatási könyvtárat tároló állományrendszert). Emellett időt is takarítunk meg, mivel az LPD-nek nem kell a munka minden egyes bitjét átmásolni a nyomtatási könyvtárba.
Van azonban egy hátránya: mivel az LPD ekkor közvetlenül az eredeti állományra fog hivatkozni, ezért a nyomtatás befejezéséig azt nem módosíthatjuk vagy törölhetjük.
Megjegyzés: Ha egy távoli nyomtatónak küldjük a munkát, akkor az LPD a helyi és a távoli számítógép között mégis kénytelen lesz átmásolni a munkát, így a
-s
kapcsoló egyedül csak a helyi nyomtatási könyvtárban fog helyet spórolni. Ettől eltekintve még ilyenkor is hasznunkra válhat.
Törölje a munkában szereplő
állományokat, miután
átmásolta ezeket a nyomtatási
könyvtárba, vagy miután a
-s
kapcsoló
használatával kinyomtatta ezeket. Nagy
körültekintéssel
használjuk!
Az lpr(1) most következő beállításai a munkák fejlécében megjelenő szövegekre vannak hatással. Így ha letiltottuk a fejléclapok használatát, akkor ezek a kapcsolók lényegében semmit sem állítanak. A Fejléclapok című szakaszból tudhatunk meg többet ezek beállításáról.
A fejléclapon megjelenő hálózati név helyett a szöveg fog szerepelni. A hálózati név általában annak a gépnek a neve, ahonnan a munkát küldték.
A fejléclapon megjelenő munka neve helyett a szöveg fog megjelenni. A munka neve általában a benne szereplő első állomány nevével egyezik meg, ha a szabványos bemenetről nyomtatunk, akkor egyszerűen csak stdin.
Ne nyomtasson fejléclapot.
Megjegyzés: Bizonyos helyeken előfordulhat, hogy ennek a kapcsolónak nincs semmilyen hatása a fejléclapok létrehozásának módszeréből fakadóan. A részleteket lásd a Fejléclapok szakaszban.
A nyomtatóink rendszergazdájaként nekünk kell telepítenük, üzembe helyeznünk és kipróbálnunk ezeket. Az lpc(8) parancs használatával még jobban képesek vagyunk kapcsolatba lépni velük. Az lpc(8) paranccsal:
el tudjuk indítani és le tudjuk állítani a nyomtatókat;
be- és ki tudjuk kapcsolni a nyomtatási soraikat;
át tudjuk rendezni az egyes sorokban található munkákat.
Először is essen pár a fogalmakról: ha a nyomtató leállt, akkor semmit sem fog kinyomtatni a sorából. A felhasználók továbbra is képesek munkákat küldeni, amik azonban egészen addig fognak várakozni, amíg a nyomtatót el nem indítjuk vagy a sorát ki nem ürítjük.
Ha egy sort kikapcsolunk, akkor (a root kivételével) egyetlen felhasználó sem képes munkákat küldeni a nyomtatónak. A bekapcsolt sorok képesek csak munkát fogadni. A nyomtató elindítható kikapcsolt sorral is, ilyenkor egészen addig folytatja a munkák kinyomtatását, amíg a sor ki nem ürül.
Általánosan elmondható, hogy az lpc(8) parancs használatához a root felhasználó jogosultságaira van szükségünk. Az lpc(8) parancsot minden más esetben csak a nyomtató állapotának ellenőrzésére vagy a megakadt nyomtató újraindítására használhatjuk.
Foglaljuk röviden össze az lpc(8) parancsait. A legtöbb parancs kiadásához még szükséges egy nyomtatónév paraméter megadása is, amivel megnevezzük az utasítani kívánt nyomtatót. Helyette használható az all szó is, amivel az /etc/printcap állományban szereplő összes nyomtatót egyszerre utasíthatjuk.
Az aktuális munka megszakítása és a nyomtató leállítása. Ha a nyomtatási sort még nem kapcsoltuk ki, a felhasználók küldhetnek további munkákat.
A nyomtató könyvtárából töröljük a régi állományokat. Esetenként adódhat, hogy bizonyos munkák állományait nem takarította el az LPD, különösen abban az esetben, amikor a nyomtatás vagy az adminisztrálás során keletkezett valamilyen hiba. Ez a parancs segít megtalálni a nyomtatási könyvtárból már kikopott állományokat és törli ezeket.
Az újonnan érkező munkák besorolásának kikapcsolása. Ha a nyomtató még működik, akkor folytatni fogja a sorban még bennmaradt munkák nyomtatását. A rendszergazda (a root) még a kikapcsolt sorok esetén is küldhet munkákat.
Ez a parancs valójában akkor hasznos, ha egy új nyomtató vagy egy új szűrő működését próbálgatjuk: ilyenkor érdemes kikapcsolni a nyomtatási sort és root felhasználóként munkákat küldeni. A többi felhasználó a tesztelés befejezéséig nem tud majd munkákat küldeni, vagyis egészen addig, amíg a nyomtatási sort vissza nem kapcsoljuk az enable paranccsal.
A nyomtató üzemen kívül helyezése. Lényegében megegyezik egy disable és utána egy stop parancs kiadásával. Az üzenet akkor jelenik meg, amikor a valaki megpróbálja lekérdezni a nyomtató állapotát az lpc status paranccsal, vagy amikor megnézi a nyomtatási sorát az lpq(1) paranccsal.
A nyomtatóhoz tartozó nyomtatási sor bekapcsolása. A felhasználók ezután már képesek lesznek a nyomtatónak munkákat küldeni, azonban egészen addig nem nyomtatódik ki semmi, amíg a nyomtató el nem indítjuk.
Megmutatja a parancsnév parancshoz tartozó súgót. A parancsnév megadása nélkül a rendelkezésre álló parancsok listáját kapjuk meg.
Elindítja a nyomtatót. A felhasználók ezt a parancsot tudják használni abban az esetben, amikor valamilyen megmagyarázhatatlan okból az LPD működése megáll, viszont ezzel nem tudják elindítani a stop vagy down parancsokkal leállított nyomtatót. A restart parancs megegyezik az abort és a start egymás utáni kiadásával.
Elindítja a nyomtatót, és a nyomtató nekilát kinyomtatni a sorában levő munkákat.
Leállítja a nyomtatót, és a nyomtató az aktuális munka befejezése után már nem kezd neki újabbnak. Ettől függetlenül a felhasználók még továbbra is képesek munkákat küldeni a nyomtatási sorába.
Átrendezi a nyomtatónév nevű nyomtató sorát úgy, hogy a megadott azonosítójú munkát vagy a megadott felhasználónévhez tartozó munkákat a sor elejére teszi. Ennél a parancsnál nyomtatónévnek nem adhatjuk meg az all értéket.
Üzembe helyezi a nyomtatót, tulajdonképpen a down parancs ellentéte. Megegyezik egy egymás után kiadott start és enable paranccsal.
Az lpc(8) a fenti parancsokat a parancssorból fogadja el. Ha itt nem adunk meg neki semmilyen parancsot, akkor az lpc(8) interaktív módba vált, ahol ugyanezeket a parancsokat adhatjuk ki, egészen az exit, quit parancsok vagy az állományvége jelzés begépeléséig.
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a következő
címre írhat (angolul): <freebsd-questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése,
kérjük erre a címre írjon: <gabor@FreeBSD.org>.